Magyar bélyegek

A Magyar Posta alkalmi bélyegkisív kibocsátásával köszönti a ‘Nagy mesemondó’ Benedek Elek születésének 150. évfordulóját.

A gyermekkönyvek illusztrációit idéző grafikai nyelven megfogalmazott feláras bélyegkisíven Benedek Elek portréja, és művei közül – a bélyegképek sorrendjében – a Kacor Király, a Mese a három kismalackáról és A gyémántkrajcár mesék hőseit találhatjuk. A kisívhez tartozó alkalmi borítékot A csillagszemű juhász c. mese jelenete díszíti, a bélyegzőn a kiskakasról készített stilizált rajz látható.

A felárból befolyó összeget a Magyar Posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására fordítja. A felár összege bérmentesítésre nem használható.

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. IX. 30. – 1929. VIII. 17.) bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőmunkát végzett, majd újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-től 1892-ig ország-gyűlési képviselő volt. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Több napilap és folyóirat szerkesztésében vett részt, számos lapban publikált álnéven is. 1889-ben Pósa Lajossal együtt elindította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságomat. Dolgozott a Jó Pajtás gyermeklapnak. Kis Könyvtár címmel ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett, ami később B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai évtizedeken át a legnépszerűbb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1921-ben hazatért Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek)

• (BELFÖLD) levél, szabvány 30g-ig + elsőbbségi (2009.01.01. és 2009.12.31. között)
• (BELFÖLD) képeslap + elsőbbségi (2009.01.01. és 2009.12.31. között)