Magyar bélyegek

A Magyar Posta Zrt. a Magyarországi papírhasználat 700 éves évfordulója tiszteletére alkalmi bélyeget bocsát ki.

Az első magyarországi papíremlék 1310-ből maradt fenn. A szalmasárga alapszínű, fekvő formátumú, szabálytalan téglalap alakúra vágott töredékpa- pír mérete 233/240 × 168/171 mm. A viszonylag vastag, de változó vastagságú merített papír állaga magán viseli az elmúlt évszázadok megpróbáltatásait. Gentilis bíboros levele ma a Magyar Országos Levéltár gyűjteményének kincse.

Az első magyar papírtörténeti tárgyú írást Sperfogel Konrád lőcsei bíró 1516-1537 között vezetett naplója tartalmazza, melyben feljegyezte első magyar papírmalmunk leégésének hiteles történetét. Ezidáig kizárólag külföldi készítésű vízjeles papírokat használtak, és ekkor vette kezdetét az önálló magyar papír- és vízjelkészítés kora. Az első magyar papírkereskedőkről szóló híradás 1542-ből származik, amely pozsonyi, pesti, debreceni és szikszói papírkereskedők tevékenységét és nevét örökíti meg. Az első papírmalom alapítási engedélyt Erdélyben Brassó városa adta ki 1546-ban, az első magánalapítású magyar papírmalom, Vidombák (Brassó-1.) felépítésére. Az első, papírmalom működtetésére kiadott királyi privilégiumot a Felvidéken Spillenberg Sámuel Teplic papírmalom alapítója nyerte el 1615-ben. Az első papírkereskedelmi tárgyú tudósítás Misztótfalusi Kis Miklós nemzetközi hírű magyar betűmetsző és nyomdász 1698-ban megjelent munkájából ismert. Ebben beszámol nyomdájának papírbeszerzési nehézségeiről, a különféle papírmalmokhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatairól és papírmalom alapítási kudarcairól is. Az első vármegyei szintű papírtörténeti munkát Bartolomaeides László lelkész, történetíró készítette el 1806-ban. Írásában a Gömör vármegyei papírmalmokról és a korabeli papírkészítésről számolt be. A rendszeres magyar vízjelkutatás a XIX. század elején indult útjára és immár 200 éves múltra tekinthet vissza. A papírmalmok számára a vízjel-évszámok kötelező használatát az erdélyi főhatóság, a Gubernium 1808-ban rendelte el Erdélyben. Ez volt az első eredményes hatósági kezdeményezés a papírhamisítások megakadá- lyozására és a hivatalos iratok vízjel-keltezésének bevezetésére. Az első magyar papírgyár Fiuméban létesült 1827-ben. A vízjel 1900-ban vált Magyarországon ipari védjeggyé, amikor a 12 legnagyobb magyar papírgyár vízjel-védjegyeit lajstromba vették és a hazai vízjel-védjegyes papírok használatát elrendelték.

A bélyegképen Gentilis de Monteflorum bíboros, pápai legátus által Pozsonyban kibocsátott, első magyarországi vízjeles papíroklevél látható. Az alkalmi borítékon az oklevél hátoldala és a Magyar Országos Levéltár épülete található. Az alkalmi bélyegző grafikáján a sárkány-vízjel motívum tűnik elő.

• (BELFÖLD) levél 100g-ig (2010.01.01. és 2010.12.31. között)